HOGYAN MENJEK HAZA, HA NINCS MÁR VONAT??

Amikor életem egyik meghatározó pontján lehetőségem nyílt arra, hogy Budapestről vidékre tréninget szervezzek, még nem tudtam, hogy milyen rendkívüli kihívásokat hoz ez az életembe. 

Elindítottam a szervezést. Beütemeztem a tervezett bemutató időpontokat, amikor is kiderült, hogy ezekhez az időpontokhoz nincs hazafelé vonat, nem tudok hogyan hazajutni. (Nem, nem volt külön saját autóm.)

A menetrend szerinti utolsó vonat indulásához és belőhettem volna az időpontokat, de ehhez olyan korán kellett volna kezdeni, amikor az emberek még dolgoztak. Így hát maradtam az eredeti tervnél. 

A terv jónak bizonyult és működőképesnek – kivéve a hazajutást.

Ez a vonatos hazajutási probléma remek kifogás lehetett volna, hogy visszamondjam az egészet. Hisz senkit nem rángathatok fel Budapestre hetente kétszer az esti órákban, hogy engem hazafuvarozzon, aztán ő szépen guruljon vissza.

Nem így gondolkodtam. Azt mondtam: valahogy megoldom.

Pont erről is szólt a tréning, amit szerveztem. Hogyan is hátrálhatnék meg egy ilyen kis “apróságon”?

Fogalmam sem volt még ekkor, hogy hogyan, csak TUDTAM, hogy megoldom. Így nem hátráltam meg, hanem belevágtam.

Hamarosan jött az első időpont, amikor is le kellett utaznom a helyszínre.

Megnéztem ekkor újra a menetrendet, hogy melyik vonattal is kell menjek, és mit látok: lett egy plusz vonat visszafelé!

Háhá, ez az!! – ujjongtam. Megoldódott!

Hogy hogyan is történt ez pontosan, azt nem tudom. De nem is kell tudni.

A világegyetem reagál a gondolatainkra, a sziklaszilárd elhatározásunkra, az elkötelezettségünkre. Akárhogyan is lesz, a bemutatókat megtartom, mégpedig az eredetileg kitűzött időpontokban, az eredeti helyen, és a hazajutást is megoldom, még ha fogalmam sincs róla, hogy hogyan. És nem is kellett tudnom. Pont elég volt a sziklaszilárd elkötelezettség.

Nem vagyok egy Harry Potter, és Neked sem kell annak lenned, de amikor ott van ez a hozzáállás, akkor az univerzum bizony beáll mögéd és akkorát támogat rajtad, hogy beleszédülsz.

Mi is történt itt?

Nem a lehetőségből határoztam meg a célomat, hanem a célom hozta létre a lehetőséget.

És hogy a történet igazán kerek legyen, amikor ennek a több mint féléves vidéki tréning időszaknak vége lett, utána valamikor csak úgy kíváncsiságból egyszer megnéztem a vonat menetrendet, megvan-e még az a vonat: és nem volt meg!

Vicces, hihetetlennek tűnő, és boszorkányos is egyben.

Számtalan ehhez hasonló teremtésben volt részem. Lakás, autó, egészség, időben odaérkezni valahova, ahova logikusan lehetetlennek tűnik stb. Számomra nem kérdés, hogy tudok teremteni, és hogy ez így működik.

Ügyfeleim is ráéreznek erre, szédületes teremtéseik vannak. Megértik, megérzik, és egyszerűen megtörténik. Bárkivel megtörténhet. A kulcs nem nálam van, hanem Nálad.

Ha szeretnéd megtapasztalni Te is a teremtés ilyen fokú erejét, gyere és fedezd fel velem. Hozd el, amiben változtatni szeretnél tenni tudni, és megtörténik. Veled is.


VáLTáS Coaching. Az életedért. “További információt kérek!”

Látogasd meg és kedveld a VáLTóTÁRS facebook oldalát!

 

Has one comment to “HOGYAN MENJEK HAZA, HA NINCS MÁR VONAT??”

You can leave a reply or Trackback this post.

  1. Tóth Ilona - 2018-03-05 at 07:38 Reply

    Ebben profi vagyok!:)
    Már stoppoltam tehervonatot és mozdonyt is a rendezőpályaudvaron.
    No problem! 🙂
    Minden mindig megoldódott! 🙂

Komment

Your email address will not be published.